H�p�rduc, vagy Irbisz

Panthera uncia

�LLATI �RDEKESS�GEK - 17. r�sz

A vil�g tal�n legszebb �s legtitokzatosabb macskaf�l�je igencsak k�l�nleges �letk�r�lm�nyeket v�lasztott mag�nak. �zsia legmagasabb hegys�geinek h�hat�r�n, 3700-4000 m�teres magass�gban barangol, �s csak t�len j�n le 2000 m�terig. Mondhatni, a vil�g tetej�n rendezkedett be.
Extr�m, megk�zel�thetetlen helyeken honos, �gy a macskaf�l�k k�z�l � az egyik legk�s�bb felfedezett faj. Ennek k�vetkezt�ben, na meg a term�szetben val� megfigyel�s neh�zs�gei miatt, ismereteink igencsak hi�nyosak r�la, biol�gi�j�r�l is sokkal kevesebbet tudunk, mint a t�bbi k�zismertebb macskaf�l�r�l.

Bund�ja igen vastag, t�m�tt �s csod�latosan meleg sz�rm�je van, ami nem csoda, ha belegondolunk, mennyire kedveli a zord �s hideg hegyi t�jakat, a h�hat�r k�zeli szikl�s ter�leteket.  Farka testm�reteihez �s a t�bbi macskaf�l�hez viszony�tva is igen hossz�, hisz 1,2-1,5 m�ter testhosszhoz 0,9-1,1 m�ter farok tartozik, ami testv�rek k�zt is legal�bb egyharmada az �llat teljes hossz�nak. S�lya 23-41 kil� k�z�tt mozog.

Ellent�tben a t�bbi nagymacsk�val, igen ritk�n hallatja hangj�t, ami okos dolog, hisz k�nnyen el�ruln� mag�t egy olyan vid�ken, ahol a vad�llom�ny ilyen ritka, �s r�ad�sul nehezen hozz�f�rhet�. Vadjuhokra, vadkecsk�kre, p�zsmaszarvasra vad�szik, de elejti az apr�bb vadat is, nyulakat, r�gcs�l�kat, esetenk�nt nagyobb madarakat. Persze nem hagyja hidegen a falvak k�r�l a h�zi�llatok l�tv�nya; k�z�l�k is el-elragad id�nk�nt egy vacsor�ra val�t. V�rbeli macsk�hoz hasonl�an lop�zva cserk�szi be �ldozat�t, majd egyetlen csap�ssal teszi �rtalmatlann�. �ll�t�lag a h�p�rduc 16 m�teres ugr�sokra is k�pes.

�prilis �s j�nius k�z�tt szaporodik, alkalmank�nt 2-4 darab sz�rgomb�c l�tja meg a napvil�got. Mag�nyosan �l, b�r a n�st�nyt gyakran elk�s�ri vad�szataira a k�lyke, aki �gy tanul �s gyakorol.