A puma kor�bban sz�lt�ben-hossz�ban elõfordul az amerikai f�ldr�szen, s annak dac�ra, hogy tûzzel vassal puszt�tott�k, m�g mindig el�g nagy ter�leten �l �szak-Amerika d�li �s nyugati r�sz�n, K�z�p- �s D�l-Amerik�ban Manaps�g fõk�nt hegyvid�ken tal�lhat�, territ�rium�nak nagys�ga 650 n�gyzetkilom�ter is lehet.
Majdnem olyan m�retû, mint a jagu�r testhossza el�ri a 275 cm-t, ebbõl farka 90 cm, s�lya 100 kg is lehet. Mind sz�nezetben, mind test nagys�gban nagy a v�ltoz�konys�g.
A p�rz�si idõszak�n k�v�l mag�nyos �llat, s rovarokt�l a l� m�ret�ig mindenf�le zs�km�ny szerepel �trendj�ben. Fõ zs�km�ny�llata azonban �szak-Amerik�ban a szarvas amelyet becserk�szve ejt el. Ha nem b�r t�bbet enni zs�km�ny�b�l, a marad�kot letakarja levelekkel �s egy�bb n�v�nyzettel.
K�lykei sz�ma �ltal�ban 2-4. maximum 6 lehet, vemhess�ge 96 napig tart . A kicsik hat h�tig szopnak, csak a nõst�ny neveli õket. Egy�ves korban v�lnak f�ggetlenn�.
A legt�bb nagyobb �llatkertben lehet l�tni pum�t, s ott j�l szaporodnak