El�sz�r is egy kis ismertet�:

"A jagu�r egy eml�s �llat. N�gy l�ba van, egy feje �s egy farka, de ebb�l m�g nem k�vetkezik az, hogy ez egy jagu�r lenne. Ezeket a szempontokat figyelembe v�ve ak�r teh�n is lehetne, de mivel most nem a teh�nr�l besz�l�nk, ez�rt most csakis a jagu�rra kell �rteni ezeket a jelz�ket.

A jagu�r nev�t�l elt�r�en nem egy aut�, hanem egy macskaf�le. M�ghozz� a nagymacskaf�l�k csal�dj�ba tartozik, m�r csak abb�l a meggondol�sb�l is, mert a kismacsk�khoz k�pest a jagu�r sokkal nagyobb. S�t, nemcsak nagyobb, hanem Amerika legnagyobb vadmacsk�ja. Vad az�rt, mert m�g nem siker�lt megszel�d�teni az �sszes p�ld�ny�t, �s macska pedig az�rt, mert olyan macska. Legszembet�n�bb hasonl�s�g a jagu�r �s a macska k�z�tt, hogy mindkett�nek van bajsza, amelyet el�szeretettel esznek le, �s piszkolnak �ssze tejjel. A bajuszpiszkol�s k�z�tt azonban az a k�l�nbs�g, hogy m�g a h�zimacska bolti tejjel m�zolja �ssze mag�t, addig a jagu�r f�k�pp kecsketejjel, b�r a kecske m�g �l, mikor elkezdi inni a ragadoz�.

A jagu�r legszembet�n�bb tulajdons�ga a bund�ja, amivel legink�bb a hideg ellen v�dekezik, �m mivel igen felt�n�, ez�rt a vad�szok ellen nem tud v�dekezni. Ha valaki m�g nem l�tott volna jagu�rt, n�zz�k, hogy is n�z ki val�j�ban. Els�sorban az, ami el�sz�r sz�r szemet az embernek, az az �llat sz�ne. Az eg�sz bund�ja �gy n�z ki, mintha csak szemekb�l �llna. Ez csak az�rt j�het l�tre, mert a jagu�r szeme s�rga alapon fekete, �s mivel a bund�ja is s�rga alapon fekete, ez�rt a m�ni�kus betegs�gben szenved� �llatok nem szeretnek tal�lkozni a jagu�rral. Van ugyanis olyan betegs�g, amikor a szenved� alany nem szereti, ha n�zik; mivel pedig a jagu�r �gy n�z ki, mintha az eg�sz test�vel n�zne, ez�rt ezek az �llatok elker�lik. Szerencs�tlens�g�re azonban az emberek k�z�l csak olyanok l�togatnak el a term�szetes �l�hely�re, mely D�l-Amerik�ba tehet�, akik nem szenvednek olyan betegs�gben, mint egyes �llatok, �gy ellen�k nem tud hat�konyan v�dekezni. Sajnos az ember nagyon szereti a k�l�nleges bund�kat, melyeket azt�n egyes ember-�llatok viselnek elk�sz�t�s ut�n, �gy a jagu�r sincs biztons�gban t�l�nk.

Egyetlen jagu�rfajta van, amelyiket az ember nem �gy tartja, mint egy �llatot, az pedig a jagu�r-aut�. Sz� sincs arr�l, hogy genetikailag keresztezt�k volna a jagu�rt az aut�val, s�t azt sem mondhatn�nk, hogy az aut� csak annyival tud menni, mint ahogy az �llat fut, mert az el�g lass�nak bizonyulna.

A jagu�r ragadoz� �llat, ami azt jelenti, hogy m�s �l� �llatokat eszik meg, esetleg �ns�gesebb id�szakokban a m�r d�gl�ttel is be�ri. A jagu�r remek hal�sz, amit �gy visz v�ghez, hogy mozdulatlanul les egy szikl�n, �s amikor k�zeledik a hal, akkor bel�g az �gon. Ha szerencs�je van, akkor siker�l elkapnia a halat, �m ha nincs szerencs�je, akkor az �g let�rik, �s a jagu�r egy nagy csobban�ssal a v�zbe pottyan. �m ilyenkor sincs semmi probl�ma sem, hiszen a jagu�r az egyetlen nagymacska, amelyik nem b�mb�l, �gy nem is ideges�ti a k�rnyez� �llatokat, mint kisgyerek a szomsz�dokat. Mindent �sszevetve a jagu�r igen aranyos �llat, f�leg ha ki�ntik aranyb�l."

Ezek ut�n egy p�r sz� az �rsr�l:

A Jagu�r �rs 2004. �sz�n alakult kilenc 9-10 �v k�r�li fi�b�l. A fi�k egy r�sze ez el�tt is cserk�szkedett kiscserk�szk�nt a F�rge Gy�k �rsben, de ett�l fogva m�r a cserk�sz �jonc pr�b�jukra kezdtek k�sz�lni.

M�r van egy c�mer�nk is. Pontosabban kialakul�ban van egy c�mer�nk, amit itt lehet l�tni. Ez m�g val�sz�n� v�ltozni fog, mivel szeretn�nk, ha majd k�s�bb h�mezhet�, p�l�ra nyomtathat�is lenne. Ahhoz viszont kevesebb sz�n kell.