A leop�rd egykor Afrika csaknem eg�sz�t lakta, valamint a D�l-T�r�korsz�gt�l Kelet-K�n�ig h�z�d� ter�leten, a Mal�j-tenger szigetein �s Sr� Lank�n is �lt. Nagyon v�ltozatos a foltozata, �ltal�ban rozett�kb�l �ll, de fekete p�rduc is tal�lhat� egyes vid�keken. Gyakran lehet �llatkertben l�tni. Az �szakibb ter�letek�n �l� p�ld�nyok bund�ja hosszabb, selymesebb, mint a d�liek�.
A leop�rd az egyik legnagyobb macskaf�le, majdnem 2 m hossz�ra nõ, farka is majd 1 m, s�lya el�ri a 85 kg-ot, de a m�retek nagyon v�ltozatosak. A legt�bb helyen �jszakai �letet �l, kiv�ve Sr� Lank�n ahol nappali �llat. A leop�rd a mag�nyoss�got kedveli zs�k m�nya k�l�nf�le nagyobb eml�s�kb�l �ll, amelyeket felcipel a f�ra, hogy a t�bbi ragadoz� ne f�rjen hozz�. A d�g nem nagyon vonzza.
Vemhess�ge 95-112 napig tart, k�lykei sz�ma �ltal�ban 2-3, maximum 6. Hat h�napig szoptatja kicsinyeit, amelyek m�sf�l vagy k�t�ves korukban v�lnak f�ggetlenn�, egy �vvel k�s�bb pedig ivar�rett�.
Fogs�gban 23 �vig �lhet, s j�l szaporodik, gyakran t�bb nemzed�ken �t. Kor�bban a vad�szok keresett zs�km�nya volt, �s pr�mje is fontos kereskedelmi cikk, �gy napjainkban sz�ma sok hely�tt nagyon megfogyatkozott.