A Gep�rd sebess�gre termett macska. Igen, macska, a sok t�vhit ellen�re is k�z�j�k tartozik, noha val�ban alig illik r� a macsk�k megszokott z�m�k, er�teljes alkata, ink�bb kuty�ra hasonl�tana.

  Bund�ja mint�zata kis kerek foltokb�l �ll, melyek szab�lytalanul sz�r�dnak sz�t szemben a m�sik k�t foltos nagymacska, a leop�rd, �s a jagu�r k�r�kbe rendezett p�ttyeivel (�ket egy�bk�nt arr�l lehet megk�l�mb�ztetni, hogy a jagu�rnak a k�r�k k�zep�n is van p�ttye ellenben a leop�rdokkal. Ut�bbi Afrik�ban, el�bbi Amerik�ban �l). A mint�zat ter�n egyed�l�ll�, legfontosabb ismertet�jegye a "k�nnyminta" (Angol eredet�, "tear mark"), mely a szem bels� sark�t�l a sz�j sark�ig fut.

  Erej�re jellemz�, hogy � a legkisebb tagja a nagymacsk�knak, �llkapcsa gyeng�bb mindannyiuk�n�l, �s beh�zhat� �les karmai sincsenek. Az emberre (Szok�sos k�r�lm�nyek k�z�tt) vesz�lytelen.

  A Gep�rd m�retein�l maradva testhossza farka n�lk�l 110 �s 150 centi k�z�tt van, ut�bbi 60 - 80 centi hossz�. A marmagass�ga nem �ri el az egy m�tert; fel�gaskodva feje megk�zel�t�en egy �tlagember fej�vel volna egymagass�gban. S�lyra ehhez k�pest k�nny�, legal�bb 35 kil�, legfeljebb k�r�lbel�l az �tlagember tests�lya (72 kil�).